“…szerethető vagyok…”

A masszázs után még hosszan pihent a masszázságyon, elmerült a gondolataiban, majd felkelve mesélni kezdett, hogy mi minden történt vele a masszázs során, milyen érzések, emlékek, képek születtek meg benne, majd egy kis szünet után azt mondta:

“… és akkor azt éreztem, hogy jó vagyok, hogy rendben vagyok, és hogy szerethető vagyok… És ezt eddig még soha életemben nem éreztem…”

A polinéz masszázs a legzsigeribb, legősibb módon hat: azon a nyelven szól hozzánk, amit újszülött korunk óta értünk, a test nyelvén. A gyöngéd, de határozott érintések, az alkarral végzett mozdulatok miatti nagy felületű bőrkontakt, a mozdulatok ritmikusságából adódó ringatásszerű érzés, mind-mind kisbaba korunkba visz vissza, és az ott, akkor átélt hiányokat pótolja. Ha nem kaptunk elég érintést a szüleinktől, ha nem öleltek annyiszor magukhoz, mint amennyire szükségünk lett volna, és ha ily módon nem élhettük meg a szerethetőségünket, akkor ezt itt és most tudjuk pótolni, a sejtjeinkben megbúvó emlékeket újraírni. Ha pedig megkaptuk kisbabaként a kellő mennyiségű és minőségű érintést, akkor ezekkel a jó emlékekkel tudunk kapcsolódni újra, így tudunk töltekezni, újra és újra felidézni a rendben vagyok, szerethető vagyok érzését.

Tetszett, amit olvastál? Kérj időpontot most!

Reklámok

Hallgatlak, mondd nyugodtan!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s