Álljon itt egy régebbi levelem, amit barátaimnak írtam az első Ma-uri masszázsos élményemről:
“Tegnap voltam egy ismerős lánynál Ma-uri masszázson. Épp össze voltam törve, nyűgös és rosszkedvű voltam, erősen érintés-igényes állapotban, gondoltam, ez majd jót tesz nekem.
Az elején asztrál tisztító tánccal kezdett, amiből ugyan nem láttam semmit, de ahogy ott feküdtem az ágyon, azt éreztem, mintha fátylakat borítana rám, minden mozdulatával egy újabb és újabb burkot, ami körbevesz, védelmet nyújt. Közben kellemes zene szólt: ősi ritmusok, tenger feeling, és éteri, megnyugtató zenék egymás után. Ha nem láttam volna már őt masszírozni előzőleg, akkor elképzelni sem tudtam volna, hogy milyen testrészével ér hozzám, annyira különleges érzést keltettek bennem a mozdulatai. Lassan, de ritmusosan, nagy testfelülettel ért hozzám, ahogy a hátamon végigcsúszott az alkarja, az a kép jelent meg előttem, hogy még édesanyám hasában vagyok, és épp megszületek, a hátamon pedig a kontrakciókat érzem. A mozdulatok ismétlődtek, sokszor egymás után, és ez az intenzív kép végig megmaradt a képzeletemben: gondolataimban egybefolyt a tengervíz, a magzatvíz és a szememből kicsorduló könnyek. Egyszerre éreztem egyedül magam ezen az úton és azt is, hogy közben van még ott valaki, aki vigyáz rám, szeret, simogat, segít. Volt, hogy úgy sodortak el a mozdulatai, mintha egy tengeri növény lettem volna, hullámzott velem oda s vissza. A végén, az arcmasszázs alatt, mintha új kontúrokat rajzolt volna rám, másnak éreztem az arcom teljesen. Majd egyik kezét a fejemre helyezte, másikat pedig egymás után három csakrámra, végül végigsimította a testem kontúrjait… úgy éreztem, hogy mindenem vibrál, hogy nincs fizikai testem, csak tiszta, finom energia vagyok, áramlok és hömpölygök… Fantasztikus volt!”
polinezmasszazs.com 